Kriminalisztikai szakjogász | Állam- és Jogtudományi Kar

Kriminalisztikai szakjogász

A képzés indítója: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Képzés helye: Debrecen, Kassai út 26.

Szakfelelős: Prof. Dr. Elek Balázs, egyetemi tanár

Az online jelentkezési lap ide kattintva érhető el

A jelentkezés feltétele: jogász szakképzettséget igazoló oklevél és jogi szakvizsga vagy motivációs levél

Jelentkezési határidő: 2024. szeptember 15.

A képzés tervezett indítása: 2024. október 1.

Az oktatás formája: személyes jelenlét (illetve néhány tárgy esetében online közvetítéssel)

Képzési idő: 4 félév (levelező tagozat)

Önköltség: várhatóan 160.000 Ft / félév

Megszerezhető végzettség: Kriminalisztikai szakjogász LL.M.

• Általános tájékoztató

A képzés célja

A képzés célja, hogy a jogalkalmazás különböző területén tevékenykedő jogászok a különleges szakértelmet igénylő kriminalisztikai szakkérdésekben kellő jártasságot szerezzenek, a kapcsolódó tudományokban (orvostudomány, műszaki tudományok, közgazdaság-tudományok) véleményt adó szakértők vizsgálati módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják. Mindezek biztosítják a szakértőkkel való kapcsolattartás során az egyenlő partneri viszonyt, az igazságszolgáltatás minőségének és időszerűségének lényeges javítását. A képzés segítséget nyújt ahhoz, hogy a speciális szaktudás birtokában a kriminalisztikai szakjogász felismerje a felmerült jogi problémák lényegét, azok megoldása érdekében képes legyen kapcsolatot teremteni, együttműködni más szakemberekkel, különböző szakértőkkel. A képzés alkalmassá tesz a munkavégzés során felmerülő problémamegoldásban a büntető eljárásjog és büntető anyagi jog mellett különösen a közigazgatási jogi és polgári jogi vonatkozások társítására, a szakterület nemzetközi együttműködési szabályainak áttekintésére. Megismertet az Európai Uniós szabályozással, valamint kiemelt jelentőséggel a bírói gyakorlattal, mindezt annak érdekében, hogy a felmerülő jogi kérdésekkel kapcsolatban a szakmai és háttértudományi területekre vonatkozó ismeretek alkalmazásával együtt a változó szakmai ismeretekre való reagálási készség megszerezhető legyen. A hallgatók elsajátítják a jogszabályok rendszerben történő értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának képességét is.

Kinek ajánljuk a képzést?

A képzés elsősorban azon jogászok számára ajánlható, akik az igazságszolgáltatásban a bírói, ügyészi és ügyvédi tevékenység gyakorlása során e jogterülettel kiemelten foglalkoznak. Emellett azonban a kriminalisztikai felkészültség hasznos a gazdasági élet területein a megelőzés és a konfliktusok feloldása érdekében, vagy a közélet, közigazgatás terén a felmerülő sajátos kriminalisztikai, jogi és igazgatási feladatok miatt.

A képzés által megszerezhető tudás

A képesítést megszerző jogászok alkalmassá válnak a kriminalisztikai problémák felismerésére, ezen belül az igazságügyi, orvostani, igazságügyi könyvszakértői, műszaki-technikai feltételek alapvető kereteinek megértésére, elsajátítják a kapcsolódó jogi megoldások értelmezésének készségét, tárgyalási és kommunikációs készségeket, a társadalmi részvétel különös jelentősége miatt konfliktuskezelési készségeket, és a mindehhez alapvetően szükséges rendszerező és feladatmegoldó készségeket. A képzés a jogászok részére a szakképzettségükhöz, az ellátott feladatkörükhöz (vezetői tevékenységükhöz) igazodó meghatározott körű szaktudást, többes szakértelmet biztosít. Ennek részeként meghatározott szakjogi és szakértői területeken olyan alapvető ismereteket szereznek a szakemberek, amelynek birtokában önállóan képesek egyes jogi, illetőleg szakértői ismereteket feltételező problémák megoldására, jogalkalmazói feladatok ellátására.

Főbb kurzuscsoportok

• Kriminalisztikai elmélet: A kriminalisztika rendszere (belső tagozódása) és helye a bűnügyi tudományok sorában, a kriminalisztika fejlődési perspektívái és tendenciái, kriminalisztikai intézmény- és módszertörténet, bizonyításelmélet
• Orvosszakértői ismeretek: Igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekórtan, toxikológia, kábítószer-analitika, humángenetika
• Igazságügyi műszaki ismeretek: anyagismeret, gépészeti, számítástechnikai, technológiai, villamosságtani, távközlési, környezetvédelmi, iparjogvédelmi, gépjármű ismeretek
• Igazságügyi könyvszakértői ismeretek: Számviteli ismeretek, gazdasági elemzés fogalma és módszerei, pénzügyi alapismeretek, értékpapírok, tőzsde, biztosítások
• Kriminalisztikai ismeretek: okmányszakértői ismeretek, kriminalisztikai hang-, kép-, szag-, beszéd-, írásazonosítás, helyszíni szemle, mikromaradványok, daktiloszkópia, nyomszakértés, ballisztika
• Büntetőügyek legfelsőbb bírósági gyakorlata: élet- és személy elleni bűncselekmények, gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények, közlekedési bűncselekmények, korrupciós bűncselekmények, a büntetőeljárás legfontosabb gyakorlati kérdései, a bűncselekmények minősítése, büntetéskiszabás