 |
 |
 |
Tanszékvezető: Prof. Dr. Szabó Béla, egyetemi tanár
Bemutatkozás
A 2001-től önálló Jogtörténeti Tanszék mind az osztatlan jogász, mind az osztott közigazgatási képzésben részt vesz. Prof. Dr. Szabó Béla tanszékvezető mellett a Tanszék által jegyzett főtárgyak (Római jog, Magyar jogtörténet, Egyetemes jogtörténet) tárgyjegyzői kivétel nélkül minősített oktatók. Értékes munkatársaink továbbá a Tanszék fokozatszerzés előtt álló fiatal oktatói, akik a Római jog, illetve a jogtörténeti tárgyak oktatásában vesznek részt. Tanszékünk kiemelt feladatának tartja, hogy saját nevelésű fiatal oktatókkal biztosítsa oktatói-kutatói utánpótlását. Tanszékünk az ország jogi karainak tudományos műhelyei között is rangos helyet foglal el: rendszeres előadói vagyunk szakmai konferenciáknak, résztvevői doktori cselekményeknek és szervezői a tudományos közéletnek.
A jogtörténet oktatása a Debreceni Egyetem jogelőd karán a képzés kezdetétől, 1914-től folyamatos. A jogelőd kar 1914-1949 közötti története során a Római jognak és a Magyar alkotmány- és jogtörténetnek külön tanszéke volt. Kiss Géza, Marton Géza, Sztehlo Zoltán professzorok fémjelezték ezt az időszakot a Római jog, Iványi Béla és Baranyai Béla a Magyar alkotmány- és jogtörténet oktatása vonatkozásában.
A kar újraszervezése során a képzés didaktikai felépítésének megfelelően a jogtörténeti (és jogbölcseleti) tanszék volt a legelső, amely – Ruszoly József intézetigazgató tanszékvezetése mellett – 1996-ban megalakult. Ruszoly professzor az Egyetemes jogtörténet, Stipta István a Magyar alkotmány- és jogtörténet, Szabó Béla pedig a Római jog oktatásáért volt felelős, munkájukat adjunktusként Antal Péter, Somogyiné Kecskés Katalin és Gedeon Magdolna segítette.
A tanszék hamar bekapcsolódott a debreceni és az országos (jog)történeti tudományos programokba, kutatásokba, rendezvényekbe. Már 1998 tavaszán nagy sikerrel szervezte meg az MTA Jogtörténeti Albizottságával közösen az 1848-as jogi forradalom 150. évfordulója tiszteletére „A magyar polgári alkotmány- és jogfejlődés kezdetei európai kitekintéssel” című nemzetközi konferenciát, 1999-ben a „Volt – és lesz – egyszer egy debreceni jogi kar” című felolvasóülést, majd 2002-ben az „Európai Magyarországot! – Kossuth Lajos és a modern állam koncepciója” című nemzetközi konferenciát. 2003-ban tanszékünk munkatársai a PPKE Jogtörténeti Intézetével közösen szervezték meg az Internationales Forum Junger Rechtshistorikerinnen und Rechtshistoriker éves konferenciáját, amelyen 18 ország fiatal jogtörténészei vettek részt.
Közben, 2001-ben az integrált tanszék helyébe a jelenlegi kari felépítésnek megfelelő „kis” tanszékek léptek, a tanszékvezetést pedig Ruszoly Józseftől Szabó Béla vette át. A tanszék munkájában a 2000/2001. tanévtől vesz részt Balogh Judit, a 2006/2007. tanévben pedig Babják Ildikó kapcsolódott be a munkánkba. Főtárgyaink tárgyjegyzői kivétel nélkül minősített oktatók.
A tanszék értékes munkatársa továbbá Újvári Emese a római jogi, Megyeri-Pálffi Zoltán pedig a jogtörténeti kapcsolódó tárgyak gondozásával foglalkozik. Az oktató munkát több szemeszter során dr. Pósán László, a DE BTK Történeti Intézetének docense (Egyetemes állam- és jogtörténet), valamint Varga Norbert, az SZTE adjunktusa (Magyar állam- és jogtörténet) segítette.
Tanszékünk kiemelt feladatának tartja, hogy saját nevelésű fiatal oktatókkal biztosítsa oktatói-kutatói utánpótlását. E törekvésünket igazolja Varga Norbert, aki a tanszék doktorandusza, majd tanársegédje volt, és jelenleg a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, két PhD fokozat birtokában. Hasonlóképp a tanszék doktoranduszaként indult kutatói-oktatói pályájára Szabó Szilárd, aki most a DE BTK tanársegédje. Jelenleg Papp László végez a tanszékhez kötődő doktori tanulmányokat a szabadalmi jog fejlődése kapcsán.
2009-ben tanszékünk tagja lett Szűcs Lászlóné Siska Katalin egyetemi docens, aki a jogtörténeti tárgyak mellett mesterszakon a nemzetközi kapcsolatok joga oktatását végzi, szabadon választható tárgyai pedig az emberi jogok, a diplomáciai kapcsolatok joga, az idegen államok polgárainak jogi helyzete és a street law témaköreihez kapcsolódnak. Kutatásainak kiemelt szakterülete továbbá az iszlám és az arab országok jogrendszere, valamint a jog és irodalom kapcsolatával összefüggésben a roma, valamint a kurd és örmény kisebbség helyzete. A DE Praetor Szakkollégium első tanára, a DE-ÁJK Jogklinika és a Street Law Alapítvány egyik vezető munkatársa.
2010-2012-ig levelezős, majd 2013-ban nappali tagozatos PhD hallgatóként Talabos Dávidné Lukács Nikolett kapcsolódott be a tanszék munkájába, aki 2014 szeptemberétől óraadóként tevékenykedik nálunk. Feladatkörébe tartozik a gyakorlatokkal, zárthelyi dolgozatokkal, kötelező és szabadon válaszható tárgyakkal kapcsolatos ügyintézés, előkészületi munka, vizsgákba történő bekapcsolódás, valamint a DE Paetor Szakkollégium munkájának segítése. Doktori tanulmányai a clausula rebus sic stantibus - elv továbbfejlődéséhez kapcsolódnak. PhD. témája mellett a gender studies témakörével, a homoszexuális szubkultúra viktoriánus kori esztétikájával, jogtörténeti hátterével és híres homoszexuális perekkel, különösen Oscar Wilde jelentőségével foglalkozik.
A 2012-es tanév súlyos vesztesége kollégánk és barátunk, Babják Ildikó halála volt, aki egyetemi docensként évekig volt tanszékünk tárgyjegyzője, a barbár és a germán jogrendszer legkiemelkedőbb hazai ismerője.
A DE ÁJK Jogtörténeti tanszéke az ország jogi karainak tudományos műhelyei között is rangos helyet foglal el: rendszeres előadói vagyunk szakmai konferenciáknak, résztvevői doktori cselekményeknek és szervezői a tudományos közéletnek. A tanszék munkatársainak legfontosabb aktuális kutatási területei a következők: a római magánjogtörténet különböző aspektusai, a szepesi szászok jogélete, a peregrinációkutatás, a jogoktatás története Magyarországon és Debrecenben, a középkori és újkori kereskedelmi jogfejlődés, a kodifikáció- és magyar jogtörténet, a névviselési jog és a szabadalmi jog fejlődése, a jog és irodalom kapcsolata a kisebbségek aspektusából, Az árvaszékek története és jogi szabályozása Szabolcs vármegyében a XIX. században, a clausula rebus sic stanibus - elv továbbfejlődése.