Kiemelt kutatásaink

KIEMELT KUTATÁSOK

 

A magyar Alkotmánybíróság döntéseinek empirikus vizsgálata

K-17 az NKFI által támogatott kutatás. A kutatócsoport székhelye a DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék. Senior kutató: Győrfi Tamás (University of Aberdeen), Résztvevők: Sólyom Péter, Fazekas Flóra, Balogh Éva, Deák Izabella, Kovács Ágnes, Murányi István.

A 2017. október 1-én kezdett hároméves kutatás legfontosabb célkitűzése, hogy egy átfogó adatbázist hozzon létre a magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 között hozott döntéseiről, és elvégezze ezeknek az empirikus elemzését. Mintaként kutatásunk az amerikai Legfelső Bíróság gyakorlatát feldolgozó adatbázist használja, melyet mérvadónak tekintenek e téren. E munka során a bírói gyakorlat számos vonatkozásáról gyűjtünk adatokat, mint például a különvélemények száma, az alkotmányellenességet megállapító döntések aránya és ezen döntések tematikus megoszlása. Ez az adatbázis lehetővé teszi, hogy új nézőpontból vizsgáljuk a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, és segíthet abban, hogy a bíróság gyakorlatának eddig fel nem tárt jellemzőire is fény derüljön. Más hasonló kutatási kezdeményezések módszertanára építve megpróbáljuk meghatározni az egyes alkotmánybírák ideológiai profilját. Az adatbázis azt is lehetővé teszi, hogy beazonosítsuk és értékeljük hogyan változtak az egyes bírák meggyőződései az idők során. A kutatásunk vizsgált időszakában alapvető alkotmányos változások történtek Magyarországon: hatályba lépett az új Alaptörvény, és ugyancsak megváltozott a bíróság hatásköre és összetétele. A kutatásunk során azt próbáljuk meg feltárni és egzakt módon mérni, hogy ezek a változások miképpen befolyásolták a bírósági döntéshozatalt.

A kutatás eredményeit többek között a következő tanulmányok foglalják össze:

Boda-Balogh Éva–Deák Izabella–Fazekas Flóra–Győrfi Tamás–Kovács Ágnes–Sólyom Péter: Módszertani kérdések az alkotmánybíráskodás gyakorlatának empirikus elemzéséről. Közjogi Szemle, 2019/4.

Éva Boda-Balogh–Tamás Győrfi: Judicial Individualism and Substantive Disagreement in Constitutional Reasoning. Vienna Journal of International Constitutional Law (megjelenés alatt).

 

Constitutional Mechanisms of Authoritarianism

The research aims to present that a key attribute of contemporary authoritarianism is a pretence of democracy. It suggests that mechanisms of pretence can be identified with the help of constitutional markers, which allow a reliable distinction between constitutional democracy and authoritarianism.

Constitutional markers can be revealed on two levels: first, by a systematic account of the constitutional text and practice and second, by exploring the deep structure of the false justification of the system. 

International research cooperations during the fellowship:
1. Constitutional Resilience, WZB Social Science Center, Berlin (2018), with Kriszta Kovács, Mattias Kumm and Maximilian Steinbeis.

2. Princeton-Humboldt Initiative "Constitutions Under Stress” (2018-19). Co-organisers: Silvia von Steinsdorff and Jan-Werner Müller 

3. Populist Constitutionalism, populist jurisdiction and the crisis of democracy, State University of Rio de Janeiro (2019—20) Co-organizers: Carina Barbosa Gouvêa, Pedro Hermílio Villas Bôas Castelo Branco, Bruno Jorge Rijo Lamenha Lins.

 

A büntetéskiszabás aktuális kérdéseinek vizsgálata

A büntetéskiszabás büntető anyagi jogi szempontból történő vizsgálata az utóbbi évtizedekben a büntetőjogászok által meglehetősen elhanyagolt terület. Az előzetes feltevés az volt, hogy a szankciórendszer átalakulásával, a jogszabályi környezet változásával és a társadalom fejlődésével a büntetéskiszabási körülmények is változnak, ezért indokolt ezeket időről időre újra áttekinteni. A kutatási cél, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontból feltárja a büntetéskiszabással kapcsolatos körülményeket, azok változását, a gyakorlat alakulását (aktakutatás) és az esetleges jogszabályi anomáliákat. Kiemelt kutatási feladat annak vizsgálata, hogy a büntetéskiszabás folyamatában az elkövető személyiségével kapcsolatos, alanyi tényezők mennyire kerülnek feltárásra, és mennyiben tudja azokat a büntetéskiszabást végző jogalkalmazó a büntetési cél szolgálatába állítani. A kutatást Pápai-Tarr Ágnes a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végzi.

 

Az állami feladatellátás forrás-oldali változásai. A kormányzás kérdései az erőforrások fölötti rendelkezés körében

A KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15 projekt keretében 2018-ban valósult meg „DE-ÁJK. Az állami feladatellátás forrás-oldali változásai. A kormányzás kérdései az erőforrások fölötti rendelkezés körében” Államtudományi Műhely elnevezésű kutatás, amelynek fókuszpontjában a társadalmi erőforrások hasznosítása állt, a közfeladatok minőségének javítása és ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében. A kutatás az állami szerepvállalás alakzataival összefüggésben az üzleti, illetve a társadalom közösségei által megoldott, közösségi érdekű tevékenységek/feladatok ellátásának terjedelme, módja, kapcsolódási formái terén bekövetkezett változásokra, új hangsúlyokra, "rendezőelvekre" mutatott rá és rendszerezte mindezek alapján a változások folyamatait. A kutatás eredménye hét publikált, illetve megjelenés alatt lévő kötet, illetve több, elismert hazai és nemzetközi szaklapban megjelent vagy megjelenésre váró tanulmány. Több tanszék munkatársa (Bartha Ildikó, Bordás Péter, Csűrös Gabriella, Horváth M. Tamás, Valentényi-Szilágyi Bernadett és Vezendi-Varga Judit) számos kötet elkészítésében szerkesztőként és szerzőként vettek részt, illetve folyóiratcikk szerzőiként is hozzájárultak a projekt eredményeihez.

 

Ottlik László állam- és politikatudományi öröksége

2017-2018. KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című kiemelt projekt részeként működő debreceni „Államtudományi Kutatóműhely” keretében „Ottlik László állam- és politikatudományi öröksége” c. kutatási program. A kutatási projekt keretében rekonstruálásra került Ottlik László (1895-1945), a két világháború közötti hazai állam- és politikatudományi gondolkodás méltatlanul elfeledett alakjának munkássága. A Concha Győző, Kuncz Ignácz, Schvarcz Gyula, Balogh Arthur, Szandtner Pál, Krisztics Sándor fémjelezte, erőteljesen közjogi hagyományra épülő és elsősorban állambölcseleti, alkotmány- és közigazgatástani irodalomból táplálkozó „politikát” a modern értelemben vett – elsősorban az angolszász politikatudományhoz kötődő – társadalomelméleti megalapozású diszciplínaként képzelte el és művelte. Ennek feltárására és bemutatására fókuszált a kutatási program, melynek keretében egy kismonográfia és négy folyóirat-tanulmány született.

 

 A bírói indokolások színvonalának mérése

Az elmúlt években Európa szerte számos próbálkozás irányult arra, hogy az igazságszolgáltatás minőségét valamilyen módon mérhetővé, összehasonlíthatóvá tegyék. E törekvések során több külső (a bírósági rendszerbe vetett közbizalom, a bíróságok elérhetősége, a peres eljárások költsége stb.) és belső (az eljárások időtartama, az eljárások tisztességessége, a bírósági rendszer átláthatósága és számonkérhetősége stb.) szempontot figyelembe vettek, azonban az egyik legfontosabb területen, a bírói érvelés színvonalának értékelésében nem tudunk elfogadott, bevett módszerről.
A téma tudományos jelentőségét az adja, hogy ha sikerül kidolgozni egy megbízható minőségbiztosítási szempontrendszert, az „demisztifikálhatja” a jogi érvelésre vonatkozó elméleti tudásunkat. Segítene egyértelműsíteni a „bírói bölcsesség” nehezen megragadható fogalmát, és a bírói döntés helyességének ismérveihez is közelebb kerülnénk. Elképzelhető az is, hogy az ilyen irányú kutatás a jogról való gondolkodásunkra is hatással lehet.
Gyakorlati relevanciát ad a projektnek, hogy úgy tűnik: az igazságszolgáltatás nem fogja „megúszni” valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését – ahogyan egyre több professzionális értelmiségi tevékenységgel szemben is megjelenik ez az igény. Ehhez nem elég csupán közelítő paramétereket kidolgozni (pl. megváltoztatott ítéletek száma, tárgyalási napok mennyisége, befejezési arányok stb.). Fontos, hogy ebben a rendszerben szerepeljenek az érvelés minőségét is érzékelhetővé tevő mutatók. 
A kutatás keretében a következő kérdésekre keressük a választ: Mitől minősül helyesnek a bírói érvelés? Fel lehet-e tenni egyáltalán általánosságban az előbbi kérdést? Megfogalmazhatók-e ezek a követelmények jogi dokumentumokban? Ha nem, akkor milyen egyéb módon lehetne érvényesíteni ezeket? Milyen módszereket alkalmaztak eddig a bírói érvelés minőségének ellenőrzésére? Inkább a „peer review” rendszer dominál, vagy egzakttá próbálják tenni a minőségellenőrzést? Vagy a két módszer kombinációját használják? Figyelembe vehetnek-e a bírák jogon kívüli szempontokat is? Milyen szerepfelfogás várható el a bíráktól: a „törvényhozó szája”, igazságtevő, mediátor, jogvédő vagy valami más?
A kutatási projekt első lépéseként konferenciát szerveztünk a Debreceni Egyetemen, ahová a témában jártas neves szakembereket hívtunk meg azzal a céllal, hogy létrehozzunk egy európai kutatói hálózatot. Ez a hálózat európai léptékkel mérve is jelentős eredményt érhet a vizsgált területen.
A konferencia sikeres volt, számos neves külföldi és hazai jogtudós és gyakorló jogász fejtette ki a véleményét a témával kapcsolatban, és a magyar bírósági vezetőktől is pozitív visszajelzés érkezett. A konferenciáról a Jogtudományi Közlöny 2015/9. számában jelent meg beszámoló, továbbá az Acta Juridica Hungarica különszámot szentelt (2015/2–3.) a konferencián elhangzott egyes előadások szerkesztett változatának. Az ezt követő kutató- és szerkesztői munka eredményeként 2018-ban e tárgyban Bencze Mátyás és Gar Yen Ng szerkesztésében angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg a Springer Kiadónál How to measure the quality of judicial reasoning címmel.

 

Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban

123847 sz. kutatási projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával. A projekt célja, hogy azonosíthatóvá váljanak a hallgatói lemorzsolódási rizikófaktorok, például az alacsony SES-t, a tagozat, a munka melletti tanulás. A kutatás elsősorban a Debreceni Egyetem hallgatóira koncentrál, ugyanakkor a hazai felsőoktatási statisztikák alapján általánosabb összefüggések megfogalmazása is szerepel a célkitűzésekben. Eddig egy könyvfejezet és egy folyóirat tanulmány jelent meg a témában, valamint két konferencia előadás keretében kerültek bemutatásra az eredmények. 

 

Helyi önkormányzati szerepek és eszközök az ökológiai fenntarthatóság megvalósításában

A 2015-2109: A K 115530 ny. sz. kutatási projekt 12 résztvevője a DE ÁJK négy tanszékét képviselte. A kutatás alapkérdéseivel, céljaival és eredményeivel kapcsolatos információk itt elérhetők: http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&lang=HU&num=115530

 

Az állami feladatellátás forrás-oldali változásai. A kormányzás kérdései az erőforrások fölötti rendelkezés körében

KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15 projekt keretében a kilenc témacsoportban folytatott kutatás ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy a társadalmi erőforrások hasznosítása a közfeladatok magasabb szintű megoldása és ellátása érdekében hatékonyabb lehessen. A kutatás az állami szerepvállalás alakzataival összefüggésben az üzleti, illetve a társadalom közösségei által megoldott, közösségi érdekű tevékenységek/feladatok ellátásának terjedelme, módja, kapcsolódási formái terén bekövetkezett változásokra, új hangsúlyokra, "rendezőelvekre" mutatott rá és rendszerezte mindezek alapján a változások folyamatait. A kutatás eredménye hét publikált, illetve megjelenés alatt lévő kötet, illetve több, elismert hazai és nemzetközi szaklapban megjelent vagy megjelenésre váró tanulmány. A tanszék munkatársai (Bordás Péter, Csűrös Gabriella, Horváth M. Tamás, Valentényi-Szilágyi Bernadett és Vezendi-Varga Judit) több kötet elkészítésében szerkesztőként és szerzőként vettek részt, illetve folyóiratcikk szerzőiként is hozzájárultak a projekt eredményeihez.

 

Változások a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátásában és finanszírozásában

Bordás Péter a KÖFOP-VEKOP projekten belül indított „Egyed István posztdoktori Program” keretében 2018. január 1. és 2018 december 31. között végzett kutatást a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátása témakörében, az alábbi címmel: Változások a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátásában és finanszírozásában. Ugyanezen címet viseli a kutatás eredményeként megszületett kismonográfia is.

 

Felelősségi kérdések és konfliktuskezelési lehetőségek az egészségügyi szolgáltatások területén

OTKA posztdoktori kiválósági pályázat keretében Zákány Judit részvételével zajlott kutatás. A téma társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak mindannyian alanyai vagyunk, és az ezzel kapcsolatos konfliktusok napi szintű problémák. A munka egyik alappillére az egészségügyi szolgáltatók felelősségének területe, amely különösen aktuális az új kódexek (pl. Ptk., Btk., Mt.) hatályba lépésével, új típusú foglalkoztatási formák elterjedésével (pl. közreműködői szerződések) folyamatosan új gyakorlati problémákat vet föl. A másik központi kérdéskör, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő jogsérelmek esetén rendelkezésre álló, peres úttól eltérő konfliktuskezelési utak gyakorlati működése és az ezzel kapcsolatos problémák. Különösen fontos e vitarendezési utak hatékony működése, jobbá tételük lehetőségeinek vizsgálata, tekintettel kiemelten előnyös vonásaikra a peres igényérvényesítéshez képest, illetve a nemzetközi tendenciákra, melyek az alternatív jogvédelmi utak térnyerését mutatják. A kutatás harmadik területét a külföldi országokat érintő vizsgálatok jelentik. A nemzetközi trendek is a szolgáltatók felelősségének kiszélesedését, a megítélt kártérítési összegek emelkedését, a felelősségbiztosítási rendszer problémáit mutatják, melyre a különböző országokban eltérő válaszok, megoldási lehetőségek születtek. Ezek megismerése hazánk számára is hasznos és fontos, mivel a globalizált világban kialakuló problémákra, hasonló, az adott ország viszonyaira megfelelően adaptált lehetőségek jelenthetnek megoldást.

 

Bírógtörténeti kutatás a Debreceni Törvényszék, a DE ÁJK és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára együttműködésével

A bírógtörténeti kutatócsoport a Debreceni Törvényszék, a DE ÁJK és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára együttműködési megállapodása alapján 2014 óta működik. Célja, hogy felkutassa és feldolgozza a debreceni törvényszék jelenlegi illetékességi területén korábban működött (elsősorban állami) igazságszolgáltatási szervezetrendszer megmaradt forrásait, ezek alapján bemutassa azok személyzetét és működését. A kutatócsoport keretében (Balogh Judit szakmai vezetése mellett Megyeri-Pálffi Zoltán szerkesztésében) eddig négy önálló kötetet jelent meg, amelyek – sorrendben – Debrecen, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló jogszolgáltatását tárgyalták. A kötetekben az egyes bíróságok személyzetének archontológiája is megtalálható, amely páratlan és újszerű vállalkozása a kutatócsoportnak. Az eddig megjelent kötetekben Balogh Judit 4, Megyeri-Pálffi Zoltán 4 és Papp László kollégánk 1 önálló tanulmánnyal szerepel. A kötetek valamennyi német abstractját Balogh Judit fordította.

  • Fogyasztóvédelmi jog a magyar jogban és az Európai Unióban
  • Az osztrák és német társasági jog intézményrendszerének jogösszehasonlító és jogdogmatikai elemzése.

 

Frissítés dátuma: 2020.08.08.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.