Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

Tanszékvezető: Prof. Dr. Fodor László, egyetemi tanár

 ikon_munkatarsak.png  
Tanszéki munkatársaink
 ikon_dokumentumtar.png  
Tanszéki dokumentumtár
 ikon_oktatott_targyak.png
Oktatott tárgyak



Az egykori Magánjogi tanszék szétválásával 2001-ben létrejött Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék már nevében is a kar legösszetettebb, igen sokszínű szervezeti egysége. Több tudomány- illetve tárgycsoport gondozása a feladata, úgymint az agrár- és környezetjogé, illetve a munka- és szociális jogé. Ezeknek a tantárgyaknak és a mögöttük álló tudományterületeknek egyes harmadik generációs emberi jogok, illetve az azokhoz kapcsolódó egyetemes értékek jelentik a közös nevezőjét, bázisát. A tételes jogi szabályozás értelmezése során az oktatásban és a tudományos kutatásban is célunk ezeknek az értékeknek a kifejezésre juttatása, illetve a szemléletformálás. A tanszék oktatási feladatai a karon folyó jogi, igazgatási, LLM-képzésen, illetve a különböző (ingatlanforgalmi, helyi jogszabály-szerkesztő, környezetvédelmi jogi, európa-jogi) szakirányú továbbképzéseken túl több természet-, és műszaki tudományi képzésre (pl. a környezetmérnök, geográfus, ökológus szakokra) is kiterjednek.

Fontosabb tantárgyaink a Munka- és szociális jog, Humánmenedzsment, Agrárjog előadás, Agrár-környezeti jog, Környezetjog, Közszolgálat és munkajog, Környezetvédelmi igazgatás, Szociális és kulturális igazgatás, Munkaerő-piaci ismeretek (legtöbbjük előadás gyakorlattal), valamint több szabadon választható tárgy (pl. Alternatív vitarendezés, Foglalkoztatáspolitikai ismeretek, Környezetvédelem az Alkotmányban, Energiajog és fenntarthatóság). Külföldi hallgatóknak az európai munka- és környezetjogi szabályozás körében kínálunk német nyelvű szemináriumokat. A Doktori Iskolában A fenntarthatóság alkotmányjogi keretei c. főtárgyat oktatjuk.

Jelenleg hét közalkalmazotti státuszt betöltő munkatárs látja el a feladatok túlnyomó részét. A tanszéki munka koordinálásáért Prof. Dr. Fodor László PhD, egyetemi tanár felel, aki az agrár- és környezetjogi tárgyakat gondozza. E tárgycsoportban Leiterné dr. Tóth Katalin és dr. Bányai Orsolya tanársegédek vezetik a gyakorlatokat, illetve vesznek részt az előadások megtartásában. A Munka- és szociális jogot Dr. Nádas György PhD, egyetemi docens, Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett PhD, egyetemi docens, Dr. Sipka Péter PhD, egyetemi tanársegéd, valamint Dr. Zaccaria Márton PhD, egyetemi tanársegéd oktatja. Korábban kiemelkedő oktatója volt tanszékünknek Prof. Dr. Prugberger Tamás (aki megbízás alapján még jelenleg is óraadónk), Dr. Süveges Márta CSc, egyetemi docens (a tanszék első vezetője, az újjászervezett debreceni jogászképzés első, főállású vezető oktatója), agrárjogász, és Dr. Hantó Zsuzsa CSc, egyetemi docens, neves szociológus is.

A tananyagok elsajátítását hallgatóbarát oktatási módszerekkel támogatjuk: pl. munkajogból repetitóriumot hirdetünk; a környezet- és agrár-környezeti jog szemináriumokon egyéni és csoportos feladatokkal fejlesztjük a diákok problémamegoldó készségét; az agrár- és környezetjogi tárgyak legkiválóbb hallgatói a vizsgaidőszakot tehermentesítő jegymegajánlásban részesülhetnek. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra: az országos munkajogi és agrárjogi perbeszédversenyeken folyamatosan jól szerepelnek az általunk felkészített hallgatók. Emellett a tanszékünkön írt környezetjogi, munkajogi és szociális jogi témájú tudományos diákköri dolgozatokkal is kezdettől fogva országos helyezéseket érünk el.

Első sorban tudományos kutatói feladatokat látnak el (de alkalmanként gyakorlati foglalkozások tartásával, hospitálással közreműködnek az oktatásban is) doktori ösztöndíjasaink: dr. Bagdi Katalin (munka- és szociális jog), dr. Liptai Noémi (agrár- és környezeti jog), illetőleg a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, K 115530 ny. sz. kutatási projekt keretében foglalkoztatott tudományos segédmunkatársaink, dr. Gyüre Annamária Csilla (agrár- és környezeti jog) és dr. Bujdos Ágnes (agrár- és környezeti jog).

Tanszékünk kutatási profilja csaknem olyan széles, mint amilyen a gondozott tantárgyaké. Az egyes oktatók bemutatkozása ezeket tartalmazza, így itt csak néhány fontosabb címet emelünk ki: a környezetvédelem alapjogi és eljárásjogi kérdései, a fenntartható energiagazdálkodás szabályozása, klímavédelmi jog, a nyugdíjrendszer reformja, esélyegyenlőség, a felsőoktatási dolgozók munkajogi helyzete. A tanszék a kutatásaihoz számos pályázaton nyert támogatást (TÁMOP, OTKA, különböző ösztöndíjak). Az eredményeink közlésére minden tudományos műfajban: monográfiák, kommentárok, szakcikkek és konferencia-előadások formájában egyaránt figyelmet fordítunk, s tanszékünk ezen keresztül, valamint a különböző tudományos minősítési eljárásokban való közreműködés révén a hazai szaktudományos közélet elismert szereplője, műhelye. A tudományos tevékenység jól szolgálja a tananyagok megalapozását: a tankönyvek és jegyzetek mind a sajátjaink.

Jelenleg futó kutatási projektjeink közül különösen a két „OTKA” érdemel kiemelést.

A Dr. Fodor László egyetemi tanár által vezetett, a "Helyi önkormányzati szerepek és eszközök az ökológiai fenntarthatóság megvalósításában" című, 30 hónap futamidejű projekt csaknem 24 m forintos támogatást nyert el. A résztvevők közt több tanszék munkatársait is megtaláljuk: Prof. Dr. Fónai Mihály, Dr. Szemesi Sándor, Dr. Barta Attila, Dr. Bányai Orsolya, Dr. Csűrös Gabriella, Dr. Pénzes Ferenc, Leiterné dr. Tóth Katalin, dr. Gyüre Annamária, dr. Bujdos Ágnes, dr. Liptai Noémi. A 2015 szeptemberében kezdődő kutatások során választ kaphatunk arra, hogy vajon fontos-e ma Magyarországon az önkormányzati szintű szabályozás illetve igazgatás a környezetvédelemben? Mik ennek a keretei, és kihasználják-e azokat? Lehet-e önálló és jó gazda egy önkormányzat (nem csak tulajdonosi értelemben)? Mutathat-e példát az önkormányzat a polgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek, illetve akár más önkormányzatoknak? Mi a nemzetközi és a hazai szabályozási tendenciák viszonya egymáshoz? Vannak-e adaptálható minták (jó gyakorlatok) e téren? Melyek az adaptáció korlátai Magyarországon? Egyformák-e a hazai önkormányzatok lehetőségei (vannak-e csoportok köztük)? Milyen hatással lehet egy helyi szintű jogalkotás a nemzeti szintű jogalkotásra, illetve az európai kötelezettségvállalások teljesítésére? Mivel lehet javítani helyi szinten Magyarország megítélését? Mindezek hozzájárulnak a hazai önkormányzati rendszerrel kapcsolatos tudományos vitákhoz, illetve adalékokkal szolgálnak a fejlesztés lehetséges irányaihoz, de ezen túl a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez, tapasztalatcseréhez is. A kutatás számára egyedülálló infrastrukturális hátteret nyújt a Debreceni Egyetem (az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral, elektronikus adatbázisaival, rendkívül széles kutatási spektrumával és hálózataival, humán erőforrásával, stb.).

A Dr. Nádas György egyetemi docens által vezetett, “Az egyenlő foglalkoztatás követelménye a változó munkajogi elvárásokat tükröző HR tendenciák keretei között” című pályázat 24 hónapos futamidővel, közel 10 m Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert. A pályázatban az Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék munkajogász munkatársai – Dr. Rab Henriett, Dr. Sipka Péter, Dr. Zaccaria Márton Leó - vesznek részt. A kutatási téma az alábbiakban foglalható össze: Az emberi erőforrás menedzsment kialakulásakor a foglalkoztatás hatékonyságának növelése volt az egyik kiindulópont, ami egyértelműen tükrözi a gazdasági megfontolások megjelenését a munkaviszonyokban. Az emberi erőforrás menedzsment erre figyelemmel tervezi meg a munkaviszonyok alapvető elemeit jelentő pályáztatás, bérezés, motiválás, teljesítményértékelés, vezetési menedzsment, stb. elemeket, melyhez a munkajogi szabályokat csak szükséges keretként használja fel. A gazdasági válság hatására csökken a munkáltatóknak a munkavállalók jóléti kiadásaira fordított kerete, míg a hatékonyság növelése még fontosabb, mint jó gazdasági lehetőségek között. Így a munkajogi szabályozások követése is csak a legszükségesebb minimumok esetében történik, mondhatjuk, hogy a munkajog kiszolgálja a munkaerő-piaci igényeket. A nemzetközi szintéren hasonló folyamatok mennek végbe, melynek kiindulási alapja szintén a gazdasági recesszió hatására kialakult foglalkoztatási helyzet. A nemzetközi szakirodalom külön vizsgálja azt is, hogy a munkajognak mi a szerepe ebben a helyzetben és a vezető munkajogi szakemberek egyenesen elismerik a gazdasági folyamatok munkajogot alakító szerepét. Így jutunk el ahhoz a ponthoz, hogy a munkajog sajátos szociális védelmi funkciója és a gazdasági igények között ellentmondás feszül, amit a nemzetközi munkajogban a „flexicurity” megközelítés kidolgozásával igyekeznek áthidalni. Még nagyobb a feszültség, ha a munkajog alapvető garanciáját adó esélyegyenlőségi kérdéseket és a munkajogi szabályozást is csak keretként felhasználó emberi erőforrás menedzsmentet hasonlítjuk össze. A kutatás során ezen ellentmondásokra igyekszik a kutatócsoport megoldási alternatívákat találni.