Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék

Tanszékvezető: Prof. Dr. Szabadfalvi József, egyetemi tanár

ikon_munkatarsak.png Tanszéki munkatársaink
ikon_dokumentumtar.png Tanszéki dokumentumtár
ikon_oktatott_targyak.png Oktatott tárgyak



A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszéke a debreceni jogi képzés legkorábbi időpontjára „vezeti vissza” eredetét. A Református Kollégiumban 1742-től a filozófiai oktatás keretében kezdte meg Szilágyi Tönkő István a természetjog előadását. Később a jogakadémia bölcsészeti tanszékének volt a feladata az elméleti jogi stúdium(ok) oktatása. 1909-ben alapították meg a jogbölcselet, nemzetközi jog és etika stúdiumai gondozására létrehozott önálló tanszéket, melynek 1910-ben kinevezett első professzora Teghze Gyula (1867-1939) volt. Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk értelmében a – később Tisza Istvánról elnevezett – Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán fölállított Jogbölcseleti és Nemzetközi Jogi Tanszék 1914-ben kezdte meg működését, melynek élére a korábbi református jogakadémiai tanárt nevezték ki. Teghze 1914-től 1937-ig – végleges nyugalomba vonulásáig – vezette a tanszéket és oktatta a jogbölcseletet, valamint a nemzetközi jogot. 1940-től 1949-ig – lényegében a kar kényszerű bezárásáig – Flachbarth Ernő vezette a tanszéket és látta el a jogbölcselet oktatását.

A négy és fél évtizedes kényszerű szünet után a debreceni jogászképzés újraindítása keretében 1996-ban került sor a Jogtörténeti és Jogbölcseleti Tanszék, majd 2001-től az „önálló” Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék felállítására. A tanszéken jelenleg öt főállású oktató (jelenleg egy professzor, két egyetemi docens és két egyetemi tanársegéd) és két óraadó látja el a kar három különböző szakán, illetve a Doktori Iskola keretében az elméleti jogi (jogbölcselet, jogszociológia, összehasonlító jog, államelmélet stb.) és filozófiai stúdiumok oktatását. A kötelező tárgyak mellett az ún. kosaras és szabadon választható tárgyak (speciális kollégiumok) széles körének meghirdetésével járul hozzá a tanszék a kar hallgatói érdeklődési igényeinek a kielégítéséhez. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra, így elsősorban az elméleti tárgyak iránt érdeklődő hallgatók tudományos diákköri és egyéb, a kötelező képzésen túli szakmai tevékenységének patronálására.

Tanszékünk tudományos-kutatási profilja jól illeszkedik az oktatási tevékenységhez. Így az elmélettörténeti, politikai- és jogfilozófiai, alkotmányelméleti, alapjogi kérdések kutatása mellett kiemelendő a bírói ítélkezés jogelméleti és jogszociológiai problémáinak vizsgálata. A tanszék oktatói kiterjedt hazai és nemzetközi (főleg angol és német) kutatási projektekben vesznek részt, valamint rendszeres résztvevői és előadói rangos hazai és külföldi szakmai konferenciáknak. Tanszékünk tagjainak számottevő publikációs tevékenysége magyar és idegen nyelvű monográfiákban, könyvekben, tanulmánykötetekben és számos tanulmányban, kutatási zárójelentésben ölt testet. Erről tanúskodnak a kari honlapon hozzáférhető oktatói publikációs jegyzékek.

E helyütt kell megemlékeznünk tanszékünk egykori tagjáról, Loss Sándor egyetemi docensről (1961-2004), aki 1999-től haláláig vett részt a tanszék munkájában. Jogszociológiai, jogi antropológiai, kisebbségi (roma) jogi kutatásai révén vált ismert és elismert kutatóvá. Kollégánk nem csupán tanított, kutatott és publikált, hanem a széles értelemben vett szakmai közéletben is – főképpen mint jogvédő – fontos szerepet vállalt. Emlékét megőrizzük.