Kari könyvsorozat

Dignitas Iuris Debreceni Iskola - Gondolat Kiadó

2004-2015


szabadfalvi_jzsef_a_cselekvsgi_elmlettl.jpgSzabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig
261 oldal. ISBN: 963 956 734 5


A magyar jogbölcseleti hagyomány újrafelfedezésének az 1980-as évek közepétől lehetünk tanúi. Ekkorra már végleg meggyengültek a szovjet típusú marxizmus hazai pozíciói. A korábban megkérdőjelezhetetlen paradigmák kritikája már nem jelentett az érintett kutatók számára egzisztenciális ellehetetlenülést. Az új utak keresésének egyik formájaként jelent meg a - fordulat éve - előtti magyar jogbölcseleti hagyomány tanulmányozása, melyből mindazok kiveszik részüket, akik elfeledett értéket látnak e tradícióban. Az európai tudományos vérkeringésbe való újbóli bekapcsolódás alapvető feltétele, hogy ismerjük és tisztában legyünk jogbölcseleti hagyományainkkal, s használjuk fel mindazokat az eredményeket, amelyeket elődeink felhalmoztak. Jelen kötet a szerzőnek az 1945 előtti magyar jogbölcseleti gondolkodás történetével kapcsolatos, elmúlt öt évben megjelent írásait tartalmazza. Megjelentetésének célja, hogy - a különböző helyeken publikált tanulmányokat összegyűjtve - tovább árnyalja a magyar jogfilozófiai gondolkodásról alkotott képünket.

gyekiczky_tams_ami_a_mltbl.jpgGyekiczky Tamás (szerk.): Ami a múltból elkísér
150 oldal. ISBN: 963 956 743 4


A kötet a családjog aktuális kérdéseivel foglalkozik. A családjog mai problémáinak átgondolására a családjogi törvény megalkotásának 50. évfordulója adott alkalmat. Debreceni évfordulós konferenciánkon bírák, ügyvédek, egyetemi oktatók kerestek arra a kérdésre választ, mit lehet és kell megőrizni a családjog ötven évéből, és mit nem szabad továbbvinni magunkkal. A választ szakmai tanulmányokba csomagolva tárjuk az olvasó elé, ám szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy válaszaink mindenkit érintenek itt és most, mert a családjog az a jogág, amely életünk minden rezdülését összefogja.

mez_istvn.jpgMező István (szerk.): Regionalizmus és önkormányzatiság
218 oldal. ISBN: 963 956 794 9


Első közelítésben a régiót olyan területi szintként definiálhatjuk, mely a központ és a hagyományos területi egységek (megyék, tartományok) közé ékelődik be. Alaposabb elemzés után azonban világosan láthatjuk, hogy a régió nem pusztán területbeosztási kategóriaként jelenik meg, hanem az államszerkezet új minőségi jellemzőjeként is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a regionalizált államok sajátos harmadik utat képviselnek az unitárius és a föderatív berendezések között, s így létrejöttük a nemzetállam hagyományos felfogását alapjaiban változtatja meg. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által gondozott tanulmánykötetben neves szerzők és fiatal kutatók a politológia, az alkotmányjog, a közigazgatás-tudomány és a településföldrajz oldaláról tekintik át a magyar régiók létrehozásának társadalmi, jogi, politikai kérdéseit, amellett hogy kitekintést adnak a regionalizmusnak az Európai Unión belüli fejlődési tendenciáira.

fodor_lszl_krnyezetvdelem.jpgFodor László: Környezetvédelem az Alkotmányban
206 oldal. ISBN: 963 961 030 5


Az utóbbi években jogvédő szervek, környezetvédelmi mozgalmak és politikusok egyaránt szívesen hivatkoznak fellépésük alátámasztása érdekében arra, hogy a környezet védelme alkotmányos jog és kötelesség. Kifogásolt beruházói elképzelések, jogszabályi és hatósági rendelkezések egyre szélesebb körét tekintik ezen az alapon alkotmányellenesnek. Az alkotmányellenesség megítélése azonban mindig eseti elemzést igényel, illetve feltételezi a környezetvédelmi jog és az alkotmányjog elveinek, intézményeinek ismeretét. Könyvünk segítséget nyújt ehhez. A környezetvédelem alkotmányi értékké válásának európai gyakorlata, a szakirodalom és az alkotmánybírósági határozatok alapján bemutatja, mit is jelent az Alkotmány 18.§-ában biztosított, egészséges környezethez való jog, mi a viszonya más alkotmányi értékekhez, s melyek érvényesülésének korlátjai. Aktuális példákon (mint a Zengő-ügy és az autópálya-törvény) szemlélteti, hogy milyen esetekben lehet és kell a környezethez való jog sérelmét megállapítani és orvosolni. A környezetvédelmi szabályozás fejlődési irányainak tükrében a szerző azt is vizsgálja, hogy az alkotmányi értékrend megfelel-e a kor kihívásainak, s milyen módon tehető arra alkalmasabbá. Értelmezi a környezetvédelem objektív eszközei és az emberi jogok érvényesülésében szerepet játszó eljárások, jogvédelmi garanciák egymás közötti viszonyát. Rávilágít a magyar és a német problémák, illetve megoldások körében tapasztalható szoros párhuzamokra. Új megvilágításba helyezi az Alkotmánybíróság által kidolgozott híres elvet, a visszalépés tilalmát. Választ ad az olyan, gyakran feltett kérdésekre is, hogy legyenek-e, lehetnek-e a természetnek, az élőlényeknek jogaik, vagy hogy milyen kötelezettségek terhelik a ma élő embert és az államokat (önkormányzatokat) a jövő generációkkal szemben, az élet természetes alapjainak megőrzése körében.

gyekiczky_tams_helyzetjelents.jpgGyekiczky Tamás: Helyzetjelentés. Levéltári iratok polgári eljárásjogunk történetéből I. 1951-1958
276 oldal. ISBN: 963 961 046 1


Könyvünk levéltári dokumentumokra épülő történeti munka. A korabeli iratok, szakirodalmi nézőpontok és statisztikai adatok alapján annak a talánynak megfejtésére vállalkozik, lehetséges-e a szó klasszikus értelmében vett perjog a huszadik század ötvenes éveinek közepén Magyarországon. Sem az ideológia, sem a politika, sem a gazdaság nem ismerte ugyanis azt a magánérdeket és magánjogot, melynek képviseletére és konfliktusainak megoldására a modern perjog szerveződött. Röviden: lehetséges-e perrendtartás klasszikus polgári perek nélkül? Továbbfűzve a kérdést: ha igen, akkor miképpen jött létre, hogyan alakult, kik és miért alakították - reformálták és használták? Miközben könyvünkben e kérdésekre keressük a választ, bemutatjuk a perrendtartás korabeli társadalom és politikatörténetét. Tisztázzuk, a peres eljárások a társadalom politikai ellenőrzését szolgálták, különösen az emberek nagy többségét érintő perek, a családjogi és bontóperek. Rávilágítunk arra, hogy a korabeli hatalom sokszor a polgári peres eljárások szabályainak alakításával törte le az állampolgárok jogszerű érdekekeinek érvényesítését. Így például a kitelepítettek perindítási kísérleteit 1954-ben, amikor néhányan közülük megpróbálkoztak elkobzott és államilag eltékozolt vagyonuk visszaszerzésével. A könyv - a levéltári kutatások lehetőségeinek köszönhetően - kitér olyan ma már elfelejtett, félresikerült kísérletekre, amelyek a szovjetesítés jegyében a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását okozták (területi bíráskodás 1953-1954), de felvázolja a különböző módosítások mögött rejlő társadalomtörténeti hátteret is (1954, 1956-1957). A szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi tanszékének vezetője, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa, gyakorló ügyvéd. Kutatási területe a magyar polgár eljárásjog története, s az ötvenes évek jogintézményeinek társadalomtörténetéről számos munkája jelent meg. Könyve kéziratát a Miskolci Egyetemen habilitációs eljárására nyújtotta be.

dnes_ivn_zoltn_a_megoszt_vlsg.jpgDénes Iván Zoltán: A megosztó válság: 2006 ősz
244 oldal. ISBN: 978 963 693 075 2


A tanulmánykötet szerzői a 2006 őszén zajlott magyarországi politikai zavargások következményeit próbálják felmérni elemzéseikben. Az első rész írásai arra keresnek választ, hogy a politikai szereplőknek, elsősorban a köztársasági elnöknek és a nagy gyűjtőpártoknak milyen dilemmákkal kellett szembenézniük a válság során. A második rész a szabadság és a rend határaival, a rendőri fellépés jogos vagy jogtalan voltának kérdésével, az egyesülési törvénnyel és a tömegjelenségekkel foglalkozó tanulmányokat tartalmaz. A harmadik részben a kötet szerkesztőjének írása rekonstruálja a különböző válságértelmezési elbeszéléseket, s igyekszik meghatározni a bennük megnyilvánuló ön- és ellenségképeket.

simon_attila_cicero_a_trvnyek.jpgCicero, Marcus Tullius (ford. Simon Attila): A törvények
128 oldal. ISBN: 978 963 693 034 9


A kötet A törvények (De legibus) három könyvének és fennmaradt töredékeinek első megbízható magyar fordítását tartalmazza, a szöveget értelmező jegyzetekkel, jegyzetszótárral és előszóval. Cicero a mű első könyvében a jog filozófiai megalapozására vállalkozik egy természetjogi elmélet kifejtésének keretében, a második könyvben a vallási törvényeket ismerteti és magyarázza, végül a harmadikban az állami tisztségek és intézmények rendszerét fejtegeti és kommentálja. A mű alapvető vonása a görög politika-, erkölcs- és jogfilozófiai hagyomány (mindenekelőtt Platón, Arisztotelész és a sztoikusok) ötvözése a római politikai berendezkedés elveivel és intézményeivel, valamint a hagyományos római erkölcsök világával. A törvények alapvető antik szöveg nemcsak a római jog, de a politika- és jogfilozófia, a római politikai intézmények és a történelem, valamint a vallástörténet iránt érdeklődők számára is.

gyekiczky_tams_jrallamosts.jpgGyekiczky Tamás: Újraállamosítás
224 oldal. ISBN: 978 963 693 163 6


A kötet szerzője a következő három alapkérdésre keresi a választ: 1. Mi történt az elmúlt 15 évben a civil szférával, ezen belül az idősek otthonaival? 2. Történt-e olyan új stratégiai szemléletváltás a szociális ellátó rendszerben, amely gyökeresen megváltoztatta az intézmények helyét, szerepét, nem utolsósorban pedig az államhoz való viszonyát? 3. Beszélhetünk-e újraállamosításról akkor, amikor a tulajdonformákat nem érintették a változások? Ennek megfelelően a könyv első része az idősek otthonainak tényszerű bemutatását tartalmazza – Magyarországon ilyen elemzés még nem került a nyilvánosság elé, részben az adatbázisok hiánya, részben a kutatások érdektelensége miatt –, mely képet ad a fenntartókról, a gondozotti létszámokról, a működési feltételekről és a szolgáltatási kínálatról. A kutatásból kiderül, hogy a fenntartók többsége nem állami szerv, hanem egyházi szerv vagy alapítványi formában működő szervezet. A második rész az otthonokra vonatkozó joganyagot elemzi 1990-től napjainkig. A szerző kimutatja, hogy a kezdeti lépéseket és a kezdeti elképzeléseket hamar negligálta az állami szabályozás, így a kilencvenes évek közepétől egy visszafordíthatatlan újraállamosítás kezdődött el. Fokozódott a forráskivonás, s egyúttal az állam ellehetetlenítette a piaci alapon működő szolgáltatásokat. A 2008-as évtől kezdődően egyértelműen a kötött szolgáltatási rendszer, lényegében a rendszerváltás előtti strukturális helyzet állt elő, hosszú várólistákkal, süllyedő szolgáltatási színvonallal, ám egy mindenben tettre kész állami bürokráciával a háttérben. Végül a harmadik rész elméleti alapon kísérli meg összefogni a civil szektor vonatkozó fogalmi és társadalomelméleti problémáit.

babjk_ildik_barbrsg_vagy_germnsg.jpgBabják Ildikó: Barbárság vagy germánság? Árucsere Európa hajnalán
290 oldal. ISBN: 978 963 693 357 9


A kötet a koraközépkori germán jogforrások elemzésével igazolja a germánok magánjogát célzó kutatások létjogosultságát. Rávilágít a kezdetleges kereskedelmi viszonyok között is kidolgozott árucserejogi rendelkezésekre és nem utolsó sorban az analfabétizmus korában tapasztalt okirat-használati szokások szokatlan fejlettségére. Az árucserével kapcsolatos szabályok hiányából adódó hézagokat a germán szerződési praxis a klasszikus és posztklasszikus kori római jogelvek alkalmazásával ki tudta tölteni. A magánjog e területének részletes vizsgálatával a szerző azt kívánja bizonyítani: a germánok vitathatatlan érdeme Európa jogfejlődésében, hogy olyan római jogintézmények hordozta értékeket közvetítettek, amelyek összekeveredve a germán jogi tradícióval az érett középkor legfontosabb jogintézményeinek gyökerét képezték. A germán okirat-készítési szokások feltárásával az olvasó számára bebizonyosodik, hogy a jogi kultúra szempontjából nem tátongott szakadék az ókori Róma és az érett középkor keresztény Európája között. A monográfia a germán jog egy részterületének boncolgatásával azonban nemcsak a jogtörténészek számára hoz újat, hanem a középkortörténet iránt érdeklődőknek is bebizonyítja, hogy Európa jogfejlődése tekintetében kulcsfontosságú volt a római és germán kultúra kölcsönhatása, amely a hétköznapi emberek életében úgy jelent meg, ahogyan azt egy Nagy Theoderik keleti gót királynak tulajdonított aforizma megállapítja: „A szegény római a gótokat utánozza, a tehetős gót pedig a rómaiakat.”

bencze_mtys_elvek_s_gyakorlatok.jpgBencze Mátyás: Elvek és gyakorlatok. Jogalkalmazási minták és problémák a bírói ítélkezésben
240 oldal. ISBN: 978 963 693 284 8


A bírósági gyakorlat színvonala alapvetően érinti valamennyi állampolgár lehetőségét, szabadságát, vagyonát. Alapvető követelmény, hogy a bírói gyakorlat megalapozott – vagyis a jogtudományon alapuló – kritika tárgya legyen. A kritikusnak azonban nincsen könnyű dolga, mert amíg a legtöbb szakma hibái látványosan és egyértelműen nyilvánulnak meg, addig a joggyakorlat esetében az is kérdés, hogy mi számít egyáltalán problematikus döntésnek. A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy ez a nehézség leküzdhető, és felállíthatóak olyan mércék, standardok, amelyek segítségével feltárhatóak és nem csupán a jogászok, hanem a szélesebb közönség számára is érzékelhetővé válhatnak a magyar bírói gyakorlat problémái. A könyvben a problémák különböző csoportjai kerülnek tárgyalásra, és ezek sorrendjében haladva a szerző számos közzétett bírói eset elemzésén keresztül mutatja be, hogy a bírói kar nem minden esetben döntött optimálisan: sok esetben a jogi érvek helyett más szempontok játszhattak szerepet a döntések kialakításakor. A könyv megírásának alapvető célja volt, hogy az eddig alig-alig vitatott bírói gyakorlattal kapcsolatban tárgyszerű tudományos és közéleti vita alakuljon ki.

ppai-tarr_gnes_a_bnteteljrs.jpgPápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról
328 oldal. ISBN: 978 963 693 416 3


Napjainkban a büntetőügyek időszerűségét illetően nagyon sok kritika fogalmazódik meg. Nem véletlen, hogy a büntetőeljárás gyorsításának kutatása mai napig aktuális kérdés. Az eljárást gyorsító szabályoknak a megismerése több szempontból is fontos. Egyrészről segítséget nyújthatnak a jogalkotó számára jövőbeni kodifikációs feladatok tökéletesebb megoldásához. Másrészről a kutatások igyekeznek megtalálni a kényes egyensúlyt az eljárás gyorsításához fűződő érdek és a tradicionális eljárás alapelveinek a sérelme között. Harmadsorban az összehasonlító elemzés hozzájárul egy-egy állam jogi kultúrájának gyarapításához. A szerző a könyvben áttekinti a büntetőeljárás gyorsításának elméleti kérdéseit és főbb rendezőelveit, szembeállítja annak előnyeit és hátrányait. A szerző a hazai szakirodalomban úttörő jelleggel vizsgálja a jogösszehasonlítás módszerével a francia büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézményeket. A könyv elsődleges célja annak feltárása, hogy a francia és magyar jogban alkalmazott jogintézmények mennyire segíthetik a büntetőeljárások időszerűségének javítását.

megyeri-plffi_zoltn.jpgMegyeri-Pálffi Zoltán: Név és jog – A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon
302 oldal. ISBN: 978 963 693 416 3


A név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak az egyén névviselésére, ezért azt mondhatjuk, hogy a névviselés lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárása vállalkozik a szerző. A komplex jellegű kutatás a jogtudomány, a jogtörténet megszokott módszerei mellett felhasználta a nyelvészet, a névtan, a történelemtudomány és a szociológia eszközeit és eredményeit is. Nemcsak ez az interdiszciplinaritás lehet szokatlan az olvasó számára, hanem az a történeti szemlélet is, amely az egész kutatást meghatározta: a kezdetektől egészen napjainkig mutatja be a könyv a névviselés magyar szabályozásának fejlődését. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, társadalmi és történeti összefüggésekre és folyamtokra világít rá, amelyek nemcsak e tudományterületek képviselőinek, hanem a sajátos magyar névviselés szabályozástörténete iránt érdeklődőnek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.

barta.jpgBarta Attila: Területi államigazgatás Magyarországon
324 oldal. ISBN: 978 963 693 498 9


A kötet a magyar közigazgatás államigazgatási alrendszerének területi szerveiről, az ún. dekoncentrált államigazgatási szervekről szól. A szerző e szervcsoport sajátos fejlődését, valamint az e mögött meghúzódó okokat és következményeket vizsgálja. Bár az elmúlt években a magyar államigazgatás területi szintje jelentősen átalakult, a kérdéskör aktualitását nem csupán ez adja, hanem az is, hogy a terület fejlődését már a rendszerváltás óta folyamatos reformsorozat kíséri. A dekoncentrált államigazgatási szervek vizsgálatának szükségessége a szerző szerint abban ragadható meg, hogy az államigazgatás területi szintje ún. végrehajtó szint, vagyis a központi akarat egységes érvényre juttatása szempontjából nélkülözhetetlen szereppel bír. Működőképessége éppen emiatt nagyban befolyásolja a teljes közigazgatás eredményességét. A szerző fő célkitűzése a könyv megírásával az volt, hogy a nemzetközi folyamatok tükrében bemutassa és értékelje a magyar közigazgatás fejlődésének meghatározó időszakaiban a területi államigazgatást érintő korszerűsítési kísérleteket.

768.jpgTóth Gábor Attila: A jogok törvénye. Értekezések az alkotmányos szabadságról
296 oldal. ISBN:978 963 693 538 2

A könyv tárgya egy élettelen dokumentum: az alkotmány. Mégis az élő ember áll a fókuszában. A civilizáció gyümölcse, hogy az ember képes jogi eszközökkel előmozdítani a társadalmi koordinációt. Fontos szerepük van ebben az alkotmányoknak. A modern demokratikus alkotmányokkal szembeni elvárás, hogy ne az uralkodók javát szolgálják, hanem biztosítsák a politikai közösségben élő emberek szabadságát és egyenlőségét. Előfordul azonban, hogy az alkotmány nem ismeri el az emberek jogosultságait, és intézményei önkényesen működnek. A kötet hét tételben vizsgálja a szabadságot biztosítani és csorbítani is képes alkotmányokat és a jogok törvényszerűségeit.

892.jpgPapp László: A szabadalmi jogvédelem történeti perspektívái
284 oldal. ISBN: 978 963 693 639 6

A szellemi alkotások védelme a társadalom és a jog olyan központi problémája, melyre statikus válasz, megoldás nehezen adható. Az ember alkotó, szellemi tevékenységének a védelme a civilizációs fejlődéssel egyidős, s egyúttal szorosan összefügg a technikai fejlődéssel. A tudomány és technika rohamos fejlődése újabb kihívások elé állította és állítja a jogalkotót és jogalkalmazót egyaránt, melynek folytán a jogtudomány egy percre sem lélegezhet fel a megoldandó problémák terhe alatt. A szerző a szellemi alkotások területén belül a szabadalmi jogra fókuszál és történeti megközelítést alkalmazva mutatja be a hazai modern szabadalmi jog kialakulását és főbb eredményeit a második világháború végéig. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, technika- és gazdaságtörténeti összefüggésekre világít rá, amelyek nemcsak a szabályozástörténet iránt érdeklődőknek, hanem más tudományterület képviselőinek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.


893.jpgFicsor Krisztina: Formalizmus a bírói gyakorlatban - A formalista bírói érvelés
212 oldal. 978 963 693 619 8

A jogelméleti vizsgálódások egyik legvitatottabb témája, hogy miképpen igazolhatóak, miképpen támaszthatók alá a bírói döntések. Ezzel a kérdéssel az úgynevezett ítélkezéselméleti munkák foglalkoznak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy alkotmányos demokráciákban a bírói ítélkezéssel szemben alapvető elvi követelmények fogalmazódnak meg. A bíráknak kötelezettsége, hogy döntéseiket, jogi állításaikat racionális igazolással lássák el, megfelelő jogi érvekkel és indokokkal támaszszák alá. Az ítélkezéselméleti írásokban vitatott, hogy melyek lehetnek azok az érvek és indokok, amelyek helyes jogi döntéseket alátámaszthatnak. Kérdéses, hogyan kezelje a bíró az olyan helyzeteket, amelyekben a jogi norma szövegéből következő döntés esetleg méltánytalan, igazságtalan vagy ésszerűtlen döntéshez vezetne, ha a norma szövegén túli releváns körülményeket vagy elveket is mérlegre tenne. Megteheti-e a bíró, hogy a jogszabály szövegével ellentétes döntést hoz erkölcsi, igazságossági, ésszerűségi szempontokra támaszkodva? Ezekre a bírói gyakorlatban is gyakran előforduló problémákra ad választ a formalizmus normatív elmélete, amelynek elemzésére, kritikai vizsgálatára e könyv vállalkozik. A formalizmus határozott választ ad a helyes bírói döntés alapjainak problémájára, e könyv célkitűzése pedig, hogy a formalizmus téziseinek, elméleti hátterének bemutatásával gyümölcsöző szakmai vita kialakulását ösztönözze a bírói döntéshozatal problémáiról, megoldási lehetőségeiről.