A kar története

I. A történelmi múlt


Beszéljenek a számok


A jogtudomány bizonyos tárgyainak oktatása Debrecen oktatási intézményeiben (előbb a Református Kollégiumban, majd a Református Jogakadémián) 1742 óta folyik, az első jogi tanszék a Kollégiumban 1800-ban alakult, az egyetemi szintű jogászképzés pedig az 1912:XXXVI. törvénycikkel létrehozott, munkáját ténylegesen 1914 őszén megkezdő Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem keretei között indult meg.
A Jog- és Államtudományi Kar az egyetem három alapító kara(1) közül a legnagyobb volt: oktatói állományát a Jankovich Béla Vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1914. március 14-én kiírt pályázat alapján állították össze akként, hogy a kandidálók munkásságát a budapesti és a kolozsvári tudományegyetem professzoraiból kinevezett szakbizottság értékelte. Ennek előterjesztése alapján nevezte ki a miniszter a kar 12 tanszékére az első tíz nyilvános rendes, illetve két nyilvános rendkívüli tanárt.(2) Az induláskor a kar hallgatói létszáma is messze a legmagasabb volt a három között, nagyjából az egyetem beiratkozott hallgatóinak 2/3-át tette ki.(3)

Neves oktatók

A számok mellett a nevek is beszélnek: a hajdani kar oktatói közül – csak néhányat megemlítve – került ki miniszter (Bernolák Nándor népjóléti miniszter), több akadémikus (Tóth Lajos, Nizsalovszky Endre, Marton Géza), habilitált itt nagykövet (Ullein-Reviczky Antal), királyi ítélőtáblai bíró (Sárffy Andor), későbbi európai hírű professzor (Pólay Elemér és neves egyházjogász (Boleratzky Loránd), továbbá hallgatói sorában üdvözölhetett – mások mellett – olyan későbbi elismert tudós jogászokat is, mint Bihari Ottó, Nagy László és Cséka Ervin. A szűkebb pátria értelmiségi elitje köréből pedig hadd jegyezzük meg, hogy két évig a kar hallgatója volt Berényi Dénes későbbi atomfizikus akadémikus is, aki utána is számos emléket őrzött a hajdani karról.(4)

Fontos események

Az elődök munkássága(5) az egyetem fejlődésében is mély nyomokat hagyott: e kar adta az első választott rektort (a büntetőjogász Bernolák Nándor személyében – akivel szemben mellesleg a volt debreceni joghallgató, Ady Endre, kifejezett ellenszenvvel viseltetett), jogász rektor adta át a klinikatelepet és kezdte meg ugyanabban az évben az egyetem főépületének építését (Illyefalvi Vitéz Géza), szintén jogász rektor alatt rendelkeztek a botanikus kert felállításáról, és a doktoravatáskor a diáktóga használatáról (Szentpéteri Kun Béla), jogászprofesszor rektori időszaka alatt alakult meg a Debreceni Egyetem Doctorainak Baráti Köre (Tóth Lajos), a jogi kar adta az egyetem első emberét, amikor letették az egyetemi templom alapkövét, de ekkor került először napirendre a gyógyszerészképzés és az angol szak beindítása, és ekkor kezdte meg működését az olasz tanszék is (Bacsó Jenő). Ez utóbbi jogász rektor volt az egyetemi integrált képzés egy speciális módjának bevezetője, a jogi és a bölcsészettudományi kar együttműködésében megvalósult Karközi Kisebbségi Intézet létrehozója is.

A régi kar utolsó tanévében, az 1948/49-es akadémiai évben már Jog- és Közigazgatástudományi Kar néven működött, majd Dobi István miniszterelnök az 1949. június 24-én kelt, 4105/1949. (134.) Korm. sz. rendeletével a kar működését 1949. augusztus 30. napjától „további rendelkezésig” szünetelni rendelte. Ez a szünetelés a valóságban a képzés megszüntetését jelentette, hiszen az eleddig Debrecenben működött professzorokat a miniszter (Ortutay Gyula) más karokra (Szeged és Pécs tudományegyetemeinek jogi karaira) „osztotta be”, helyezte át. A hallgatóknak is csak Szeged, Pécs vagy Budapest jogi karán volt módjuk befejezni jogi tanulmányaikat, ami (a kar hallgatóinak származási-területi összetételét ismerve(6) és hozzátéve, hogy 1949-50-ről van szó) számukra komoly megterhelést jelentett.
A jogszabályt – így a kar működését – ezt követően 47 éven keresztül érintetlenül hagyta párt és kormány, majd pártok és kormányok.



II. A régi-új debreceni jogi kar


Az újjászervezés


Az újjászervezés gondolata – több elhalt próbálkozás után – 1990 körül merült fel, majd 1991-ben a Debreceni Universitas Egyesület tervébe, 1993-ban pedig az egyetem középtávú fejlesztési tervébe került be. Ebben nagy szerepe volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem akkori vezetőjének, Abádi Nagy Zoltán rektor úrnak, aki Király Tibor akadémikust, az ELTE professzorát kérte fel az előkészítő bizottság vezetésére, a kar visszaállításáról szóló előterjesztés és a képzési terv kidolgozására. Miután az Egyetemi Tanács az előterjesztést 1995. június 22-i ülésén elfogadta, önálló jog- és államtudományi intézet létrehozását határozta el. Abádi Nagy Zoltán rektor 1995. szeptember 1-jei hatállyal állította fel az Ideiglenes Intézeti Tanácsot. Ez alapján Magyar Bálint oktatási miniszter 1996. július 8-án engedélyezte az egyetemi szintű jogászképzést Debrecenben.

Oktatói és hallgatói számok

Az intézet az alapító igazgató, Ruszoly József vezetése alatt fokozatosan építette ki személyi állományát, és hallgatói létszámát tisztes önkorlátozással tartotta 150 fős nappali – és legfeljebb ugyanennyi levelező – tagozatos mértéken (a mindig legalább 3-5-szörös túljelentkezés mellett, ennek dacára is). Az intézeti képzési struktúra specialitásaira tekintettel (az Európa-jog és az eredeti szándékok szerint a közigazgatási jog kiemelt oktatása) a személyi feltételeket előbb a történeti, majd a közjogi és az Európa-jogi, végül a magánjogi és a büntetőjogi területen biztosította, így 1998. július 1-jére véglegesen kialakult az öt tanszék, amely az intézetként megélt periódusban az oktatómunka alapját képezte. A történeti hűséghez azonban az is hozzátartozik, hogy akkoriban még döntően nem főállásban, hanem (más elkötelezettségeik mellett) további jogviszonyban oktatók „vezették” e tanszékeket (sokáig az egyetlen főállású oktató Süveges Márta tanszékvezető docens volt), amely az oktatás elsősorban adminisztratív jellegű ügyeinek tényleges intézésére nyilván nem volt jó hatással.

Az oktatás helyszínei

A kezdeti időszak legjellemzőbb sajátossága a Budapestről érkező oktatók szóhasználata szerinti „romantika” (Süveges Márta), illetve „parasztromantika” (Kránitz Mariann) volt, amellyel az elhelyezés spártai körülményeire utaltak. Az oktatás a város szinte minden szegletében zajlott, hiszen a belátható, 150 fő körüli befogadóképességű termeket minden egyetemi használatban levő épületben ki kellett használni. Szabó Béla, az intézetet 2000 és 2009 között igazgató dékán számos beszédében humorosan jegyezte meg, hogy első néhány évfolyamunk hallgatói „városismeretből” biztosan verhetetlenek, hiszen a főépület, a Simonyi úti bérelt épület, a Tanítóképző Főiskola, illetve a hajdani DOTE és DATE épületei egyaránt szerepeltek a tanrendben az órák helyszínei között.

Ezen az áldatlan – és hosszú távon nyilván a képzést is ellehetetlenítő – helyzeten változtatott az ezredfordulót követően az, hogy az intézet az egyetem Kassai úti campusán önálló széképületet kapott, amelyet később oktatási épület tett teljessé. Mára elértük, hogy hallgatóinknak egy campuson tudjuk biztosítani az előadásokat, szemináriumokat, és a könyvtári állományt, továbbá a kollégiumi elhelyezést, az étkezést, de ugyanígy a sportolási és szórakozási lehetőséget is.

Fontosabb dátumok

A sanyarú körülmények azonban úgy tűnik, megerősítették a létbe vetett hitet: a debreceni intézet – Szabó Béla igazgató és az akkor rektorhelyettes Nagy János együttműködése, az egyetem és az intézet szorosra fűzött érdekszövetsége eredményeként – 2003. szeptember 1-jével kari jogállást és végleges akkreditációt nyert.

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara a 2006/2007-es tanévet jubileumi évvé nyilvánította, ennek folyamán számos szakmai és kulturális rendezvénnyel ünnepelte a képzés jelenlegi formájában történő újraindításának tizedik évfordulóját.



III. Hol tartunk most?


Minőségi képzés

A DE ÁJK a hazai jogászképzés hallgatói és oktatói létszámadatait tekintve a kisebb karok közé tartozik. Ez a (finanszírozási szempontból kifejezetten hátrányos) állapot a kiemelkedő eredményeket felmutató diáktudományos tevékenységgel együtt, arányosan vizsgálva azonban a minőségi képzés biztos mutatója.

Hallgatói sikerek

A karrá válás nagy munkájában fontos szerepük volt és van hallgatóinknak is, akik szakmai versenyeken, tudományos diákkörben, perbeszédversenyeken képviselték az intézetet, majd a kart, és hirdették: Debrecenben szakmailag jól mennek a dolgok. Aki szeretne, az tud is előrejutni, hiszen segíti a jó oktató-hallgató arány, és segíti a kar hitvallása: a hallgatókért vagyunk.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákra rendszeresen szép számban nevezünk dolgozatokat, és számos hallgatónk ért el sikereket. Az országos szakmai versenyeken, munkajogi, agrárjogi, polgári jogi, büntetőjogi, stb. perbeszédversenyen kiegyensúlyozottan jó eredménnyel szerepelnek csapataink. Nemzetközi jogi ismeretekkel és kiemelkedő angol nyelvtudással felvértezett hallgatóink már két alkalommal képviselhették Magyarországot nemzetközi jogi világversenyeken.

Igazgatásszervező szak bevezetése

A joghallgatók mellett 2006 őszétől igazgatásszervező szakos hallgatók képzése is folyik a debreceni jogi karon. Ez a képzési forma a Bologna-rendszerű oktatásban általunk meghirdetett alapszak (BA vagy BSc szintű képzés), amellyel elsősorban a közigazgatásban elhelyezkedni vágyó hallgatók oktatását, magas szintű és korszerű szakmai ismeretek átadását vállalta fel a kar. E képzés folytatása lehet a 2009/2010 tanévben induló közigazgatási szakember mesterszak (MSc), de az igazgatásszervező szakról lehetséges az átjárás a jogászképzésbe is (eben az esetben hét félév a jogászképzés tartama).

Publikációink

A karnak örvendetesen élénk a kiadói tevékenysége is: a kari szakmai periodika (Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis) mellett több önálló könyvsorozatot indított (Debreceni konferenciák, Historia Iuridicae Facultatis, …), 2005 óta szerződés rögzíti a Gondolat Könyvkiadóval való együttműködés szabályait (amely szintén egy könyvsorozatot eredményezett), fejlődik az önálló jegyzetkiadás és 2004 óta folyamatosan megjelenik internetes szakfolyóiratunk, a Debreceni Jogi Műhely is.

Oktatóink

Az oktatók szakmai előmenetele is példaszerű: az elmúlt években több sikeres habilitáció folyt le, így egyetemi tanáraink száma is megnőtt. 2006-tól a kar akkreditált önálló doktori iskolával is rendelkezik, amely a tudományos utánpótlás nevelésének elengedhetetlen eszköze és módja.

Nemzetközi kapcsolatok

Lassan, de stabilan fejlődik a nemzetközi kapcsolatrendszer is: 2005 óta érkeznek a karra ERASMUS programmal német joghallgatók a Würzburgi Egyetemről, akik angol és német nyelvű kurzusokat hallgatnak nálunk, így sikerül kétoldalúvá tenni az eddig csak kiutazást biztosító Európai uniós programot. A debreceni joghallgatóknak egyre bővülő körben német, osztrák, francia, holland, litván, szlovén, román, belga, norvég és spanyol egyetemeken van lehetőségük egy-két félévet eltölteni.

Balogh Judit



(1) A negyedik, az orvostudományi kar ugyanis csak a későbbiekben indította meg a képzést.
(2) Eközben a Hittudományi Karon hét nyilvános rendes tanár és négy előadó, a bölcsészettudományi karon pedig hat nyilvános rendes és három nyilvános rendkívüli tanár nyert kinevezést az 1914/15. tanévre. Vö.: Rectori beszámoló, in: A debreceni magyar királyi tudományegyetem évkönyve és almanachja az 1914/1915. évről (a továbbiakban: Évkönyv), V. függelék, 48.
(3) Az I. félévben 199 rendes és 16 rendkívüli hallgató, azaz mindösszesen 215 fő tanult a karon, miközben a II. félévben 198 rendes hallgató iratkozott be akkor, amikor az egyetem összes hallgatói létszáma 354 illetve 332 volt. in: Rectori beszámoló, Évkönyv 1914/1915, VI. függelék, 49.
(4) Berényi Dénes: Gondolatok a debreceni Jogi Karról és a jogászképzésről. Debreceni Szemle 2001/3, 443.
(5) Minden rektori méltóságot viselt jogászprofesszort bemutat a P. Szabó Béla és Madai Sándor szerkesztésében Debrecenben, 2002-ben megjelent A Debreceni Tudományegyetem jogász rektorai (1915-1947) c. kötet, a kar oktatóinak munkásságát pedig A Debreceni Tudományegyetem jogtanárai (1914-1949) c. munka eddig megjelent I-II. kötete (Debrecen, 2004. és 2006.) tárgyalja.
(6) Hollósi Gábor: A debreceni jog- és államtudományi kar története (1914-1949) Debrecen 2007.